Az uráli nyelvek világszinten méltatlanul kevés figyelmet kapnak. Anyanyelvünk, a magyar is ennek a nyelvcsaládnak a képviselője. Nyelvtanuk általában igen komplex, beszélőinek száma mindössze 24 millió, melyből a legtöbben, megközelítőleg 15 millióan magyar anyanyelvi beszélők. Összegyűjtöttem 10 érdekes tényt az uráli nyelvekről:

1. Az uráli nyelvek finnugor nyelvei két nagy csoportra oszthatók: jobban mondva, két nagy ágra szakadnak. A finn-permi ágra és az ugor ágra. Az ugor ágon található a magyar nyelv is. Legközelebbi rokonai a vogul és az osztják vagy más néven a hanti és a manysi. 

2. Az uráli nyelvek agglutináló, más szóval tapasztó nyelvek. Ezt egyszerűbben úgy fogalmazhatjuk meg, hogy toldalékolnak. 

3. Az uráli nyelvekben nincs neme a főneveknek. Sokak számára ijesztően hangzik nyelvtanulás során, ha a főnevek nemét is meg kell tanulni. Az uráli nyelvcsalád komplex nyelvtannal bír, így ijesztő lehet a nyelvtanulóknak. A nehéz nyelvtant kicsit ellensúlyozza a tény, hogy legalább a főnevek nemeit nem kell megtanulni

4. Sok uráli nép Oroszország területén él. A nyelvcsalád nevéből is következtethetünk arra, hol élnek még nagyobb számban a nyelvrokonaink. Sok nép él szétszórtan a hatalmas Oroszországban, még Szibériában is találkozhatunk velük.

5.  A legtöbb finnugor nyelv kihalóban van. Sok már sajnos el is tűnt, vagy csupán néhány anyanyelvi beszélőt számlál. A szamojéd alapnyelv képviselői közül sajnos igen sok már holtnyelv. Ilyen például a kamassz és a kojbál.

6. A finn és a magyar nyelvben nincs olyan sok hasonlóság mint gondolnák. Nyelvtani tekintetben, a nyelvtani logikában számunka a finn egy érthető és logikus nyelv. Azonban a szavak terén már csak nüansznyi egyezést vélhetünk felfedezni. Az alapszavaink valóban egy ágról fakadnak, de az önálló hangfejlődés, a távoli földrajzi helyzet és a jövevényszavak is hozzájárultak, hogy egyre inkább eltérő nyelvekké fejlődjünk.

7. Az Európai Unióban több országban is beszélnek uráli nyelvet. Magyarország, Finnország és Észtország hivatalos nyelve is uráli nyelv, de például a lív nyelvet Lettország területén beszélik.

8.  A finnek és az észtek megértik egymást. Tény, hogy a finn és az észt sokkal közelebbi rokon, mint a magyar és a finn vagy a magyar és az észt. Ők az alapnyelv egyazon ágán helyezkednek, ráadásul földrajzi tekintetben is sokkal közelebbiek.

9. A mordvin nyelv, körülbelül nyolcszázezer anyanyelvi beszélőjével nagy nyelvnek számít. Még abban az esetben is a nagyobb uráli nyelveket képviseli, ha különvesszük a nyelv két ágát: az erzát és a moksát. Erről elég sok vita van, hogy egy nyelvnek vagy két külön nyelvnek számítson-e.

10. A nyelvek hangkészlete nagyon hasonló. Hiába a földrajzi távolság és hosszú idők óta tartó külön fejlődés. A magyarok bármely uráli nyelv kiejtését könnyedén el tudják sajátítani, ahogy a többi nyelvrokon is a magyarét.