Talán ti is kóstoltátok már a híres focaccia-t, ami egyértelműen az olaszok nevéhez kötődik. A sokféle variációban készülő lepénykenyér már Magyarországon, pékségekben is fellelhető, de otthon sem nagy ördöngösség elkészíteni. Sokan tévesztik össze a pizzával, de a focaccia története a Nápolyból származó pizzáénál sokkal régebbre nyúlik vissza, nagyjából 2000 évvel korábbra.

Sokan vitatják, hogy gyökerei Görögországra vagy Itáliára vezethetőek-e vissza. Egy biztos, a Római Birodalom megalakulása előtt már az etruszkok készítettek ilyen lepénykenyeret és ugyanígy az ókori görögök is gyakran megsütötték. Később egyértelműen Itáliában terjedt el, az olaszok hagyományosan Liguria területéhez, és a régió fővárosához, Genovához kötik. Az eredeti focaccia még bármilyen feltét nélkül sóból, kevés élesztőből, vízből és olívaolajból készült. A Római Birodalom terjedésének köszönhetően később francia és spanyol területeken is megjelent, így a mediterrán konyha meghatározó elemévé vált. Ma már számos variációját ismerjük.

Nekem ebben az évben, februárban sikerült eljutnom ebbe a híres és történelmi szempontból is jelentős városba, Genovába. A szűk utcákon sétálgatva rengeteg "focacceria" jött velem szembe. Ezek a helyek inkább bár jellegűek. Focacciát többféle feltéttel, esetleg néhány süteményt vagy szendvicset lehet enni, illetve üdítőt és kávét lehet inni. A kikért ételt és italt bárpultoknál fogyaszthatjuk, vagy jó idő esetén akár a bár előtti kis teraszon is. Én télen jártam itt, így természetesen benti fogyasztásra volt csak lehetőség. A sok egyéb híres étel mellett egy olasz belvárosi sétát érdemes megszakítani rövid időre, hogy megkóstoljunk egy eredeti focacciát. Már számtalan variáció létezik, de szinte minden helyen láttam olyan feltéteket, mint a prosciutto cotto, az olívabogyó, a rozmaring vagy a sajt.

A tengerparton nagyon csípős, hűvös szél fújt, de a látvány mindenért kárpótolt. Nem az a kimondott turistaparadicsom, Genova láthatóan egy iparváros, de mindenképp megéri Olaszországnak ezt az arcát is látni. A kikötőben körülbelül másfél órát töltöttem, néztem a tengert, a hajókat és a várost. Genova sokkal nyugodtabb képet mutatott magából, mint a turisták által szívesebben látogatott városok. Ennek ellenére tudom, hogy itt bizony hajnalban sem áll meg az élet. Habár ezt nem feltétlenül az ide érkező turisták miatt mondom. Nem egyszer buszoztam hajnalban Olaszország területén. A kikötőkbe a hajók folyamatosan érkeznek, a dolgozók pedig meg sem állnak.

Genova is egy nyüzsgő város, nagyon fontos kereskedelmi központ már évszázadok óta. Az itt készült focaccia feltétei természetesen inkább a helyi alapanyagokból kerülnek ki, de ma már egész Olaszország területén elterjedt ez a lepénykenyér. Emiatt könnyen lehet, hogy ha egy másik régióba, vagy Dél-Olaszországba utazunk, akkor teljesen más variációkkal találkozunk. Ha otthon szeretnénk elkészíteni, akkor tényleg a fantáziánkra van bízva, hogy mi kerül a tetejére. A paradicsom, az olívabogyó, a különböző mediterrán fűszerek és sajtok is mind rendelkezésünkre állnak.