Ez egy olyan kérdés, ami igen gyakran megfordult már a fejemben és beszélgetéseim során kiderült számomra, hogy mások fejében is. Egyértelmű választ sajnos nem tudnék rá adni, de a saját tapasztalatomat szívesen megosztom veletek.

Gimnáziumi és egyetemi éveink alatt gyakran megesik, hogy hatalmas mennyiségű anyagot kell nagyon rövid idő alatt megtanulni. Ez természetesen nem lehetetlen, de ha a számonkérés után a megtanult dolgokat nem ismételjük, akkor nagyon hamar megkopik a tudásunk. Biztos mindenkinek az emlékezetében él néhány nagyon ijesztő vizsga, témazáró vagy felelet előtti, hosszú éjszakákba nyúló tanulás és magolás emléke. Ilyen dolgok velem is megtörténtek. Viszont én, személy szerint ilyenkor nem tudtam olyan jól memorizálni a dolgokat, ami megint csak teljesen természetes. A nyelvtanulás során hatalmas szükségünk van a memóriánkra, mégiscsak szavakat használunk. A megtanult dolgokat sokszor kell ismételni, hiszen könnyen elfelejthetjük. Úgy gondolom, a rendszeresség a kulcs. Inkább minden nap 10 perc nyelvtanulás, mint hetente-kéthetente egy egész nap. Ha nagyon nehezen jegyzek meg valamit, szeretem kiírni egy kis papírra, amit jól látható helyre teszek. Így minden nap találkozom vele, a nap során többször rápillantok, és előbb utóbb megjegyzem. Ez szótanulás során például nagyon jó technika lehet.

Eredményes lehet az is, ha kiírunk 10-20 szót magunknak, majd ezek után minden reggel 10 perccel előbb felkelünk és ezt az időt arra szánjuk, hogy olvasgatjuk ezeket a szavakat, előbb utóbb megjegyezzük őket. Mindenkinek más a tempója. Ezzel nincs semmi baj. Legyünk következetesek, kitartóak, eközben legyünk büszkék magunkra. Ha csak egy új idegen szót megtanulunk minden nap, az már pont egy szóval több, mint amit tegnap tudtunk. Hagyjunk időt magunknak, élvezzük a tanulási folyamatot. Ahogy fejlődik a memóriánk, egyre könnyebben, egyre többet tudunk megjegyezni.

Nekem nagy hibám volt korábban, hogy másokhoz hasonlítottam magam. Emiatt sokáig nem mertem megszólalni, nem gyakoroltam a beszédet. Ne féljünk hibázni, mert a hibák által is tanulunk. Az elején mindenki izgul és fél egy kicsit. Szerintem akármilyen nyelvet is kezdünk el tanulni, az elején a rendszeres beszédfejlesztésre nehezen vesszük rá magunkat. A legelső próbálkozások előtti izgulás teljesen természetes, ezen mindenki keresztülmegy. A rendszeresség kulcsa, hogy ez az izgalom ne szegje kedvünket. Az esetleges hibák ne riasszanak vissza a tanulástól és a gyakorlástól. Mindenki más, így más tempóban vagyunk képesek elsajátítani egy nyelvet, de ennek ellenére mindenkinek sikerülhet, ha kellőképpen elszánja magát.