Hyvää uutta vuotta!

Azaz, Boldog új évet! Kiáltják a finnek, amikor december 31-én éjfélt üt az óra. A világ minden táján szeretik az emberek ünnepelve köszönteni az új esztendőt. Ezt a finnek hozzánk képest egy órával előbb teszik. Ők már más időzónába esnek. Amikor mi még a pezsgőspoharakat sem készítettük ki, ők már tűzijátékkal, itallal, énekléssel ünneplik az új esztendőt.

Természetesen Finnországban is találkozhatunk különböző újévi hagyományokkal, babonákkal. Ebből hoztam most néhányat nektek:

Először is, hozzánk hasonlóan ők is hoznak különböző újévi fogadalmakat, amiket vagy betartanak, vagy nem :) Ezekhez a fogadalmakhoz ők is kétségekkel állnak, akárcsak a világ többi részén. Ennek ellenére vannak bőven, akik különböző célokat határoznak el, amiket megtesznek a következő tizenkét hónapban.

Az ételek is fontos szerepet játszanak ilyenkor. Hagyományosan virslit fogyasztanak krumplisaláta vagy sültkrumpli kíséretében.  A svédasztalos kiszolgálás a legelterjedtebb Szilveszterkor is. Többféle ételt tálalnak az asztalra, és mindenki szed magának, amennyit gondol. Így elkerülhető a fölösleges pazarlás. Éjfélkor pedig ugyanúgy pezsgővel koccintanak, akárcsak mi. A svédasztalon helyet foglalhat még sonka, különböző sültek, felvágottak és desszertek is.

A fiatalok előszeretettel ünnepelnek különböző szórakozóhelyeken vagy bárokban. A Skandináv-félsziget országaiban nagy kultúrája és hagyománya van az alkohol fogyasztásnak, színvonalas és sokszínű a paletta. Szilveszter éjjel az éttermek és a szórakozóhelyek tele vannak ünneplő fiatalokkal. Említettem már, hogy hívják a finnek az Újévet? Uudenvuodenaatto. Ebből is kiderül, hogy a finnek nagy mesterei a hosszú, összetett szavak képzésének. A pezsgőt pedig samppajna-nak hívják.  Felmérések bizonyítják, hogy a finnek isszák a legtöbb kávét a világon. A Skandináv-félsziget országainak mindegyike az élmezőnyben végzett egyébként, tehát ennek megfelelően a svédasztalos kiszolgálás kávét is magában foglal. Szervíroznak teát és különböző üdítőket is. Meglepő tény lehet, hogy a főfogásokhoz hideg tejet is gyakran fogyasztanak, nem csak ünnep alkalmával. Teljesen elfogadott, ha Finnországban valaki az ebédjéhez egy pohár víz helyett egy pohár tejet kér.

Néhány éve még létezett egy hagyomány, melyet mára már betiltottak, mert veszélyes lehet. Fémet olvasztottak a tűzhely felett, majd az olvadt fémet hideg vízbe öntötték. Ez általában egy patkó alakú fém volt. A hideg vízben a felolvasztott fém azonnal kihűlt és különböző formákat vett fel. A kialakuló formákból próbálták megjósolni, mit hoz számukra a következő esztendő. A forró fém a bőrre csöppenve nagyon komoly égési sérülést okoz, emiatt ezt nem szabad már csinálni.

Maga a patkó továbbra is megmaradt a szerencse szimbólumának az országban. Egyre inkább előtérbe kerülnek az ősi finn szerencsehozó szimbólumok is az kultúra tisztelete nyomán. Régi szimbólumokkal díszített érméket lehet ilyenkor vásárolni, melyeket előszeretettel ajándékoznak egymásnak.

A kimondottan hideg klíma miatt az ünneplés általában zárt helyekre korlátozódik. Hatalmas tűzijáték itt is van, de sokkal kevesebb már az utcabál és a kültéri esemény mint például nálunk. 

Köztudott, hogy az olaszok tényleg szeretik élvezni az életet. Mindig is csodáltam a mediterrán mentalitást. Azt, hogy örüljünk minden napnak, a pillanatnak és az életnek. Az ünnepi hagyományok náluk is jelen vannak Szilveszterkor és Újévkor is. Mivel nagy területű országról beszélünk, a szokások régiónként különbözőek lehetnek. 

Ezekből a hagyományokból most összegyűjtöttem néhányat.

La notte di San Silvestro, azaz Szilveszter éjjel

Hozzánk hasonlóan az olaszok is szeretnek ilyenkor szórakozni, bulizni, közösen ünnepelni. Tűzijáték, utcabálok, koncertek, zenészek teszik még hangulatosabbá ezt az estét.

Amikor éjfélt üt az óra, több különböző hagyomány előtt is tisztelegnek. Az éjfél olaszul mezzanotte.

Az olaszok éjfélkor lencsét esznek, hogy szerencséjük legyen. Ez a hagyomány nálunk, magyaroknál is fellelhető. Itthon a lencse inkább a gazdagságot szimbolizálja. A sertés is éppúgy szerencsét hoz, így a lencse mellé általában ezt fogyasztják.

Ilyenkor rizst is bátran lehet fogyasztani. A rizsszemek a pénzérméket szimbolizálják. Főzés során a rizsszemek megnőnek, így ha valaki azt szeretné, hogy vagyonunk növekedjen, rizst kell enni.

Érdekes módon a spanyoloktól is vettek át egy izgalmas szokást. Éjfélkor meg kell enni 12 szőlőszemet, hogy szerencséjük legyen. A 12 szőlőszem a 12 hónapot szimbolizálja.

Az Újév napja, azaz a Capodanno is magával hoz néhány hagyományt.

Nem mindegy, hogy kivel találkozunk éjfél után az utcán. Ha idős ember jön velünk szembe először, akkor szerencsés évünk lesz. Ha kisgyermek vagy orvos jön velünk szembe, akkor lehetséges, hogy balszerencse ér minket.

Ha szeretnénk, hogy mindenképp szerencsés év elé nézzünk, ne felejtsünk el piros alsóneműt viselni. Ez ilyenkor ugyanis szerencsét hoz.

Néhány déli nagyvárosban éjfélkor az emberek régi dolgokat dobnak ki az ablakon. Ezzel iaz újrakezdést szimbolizálják.

Szerencsésnek mondhatom magam, hogy vannak finn barátaim. Sajnos még nem volt alkalmam ebbe a gyönyörű országba ellátogatni, de természetesen rajta van a bakancslistámon. Ismerek néhány finnt, akik közül van, aki Budapesten él, más Finnországban. Ennek köszönhetően évente néhány alkalommal kapok tőlük csomagot, amik különböző finn finomságokat rejtenek. Természetesen én is küldök nekik időnként magyar édességeket. Szeretném megosztani veletek, milyen édességeket kóstoltam eddig. 

A fenti képen a legismertebb csokimárka néhány képviselőjét láthatjuk, a Karl Fazer csokit. Egy nagy presztízsű márka, amely magas minőségű csokoládékat gyárt, számos ízesítésű és fajtájú csokit kínál. Nekem legjobban a sima tejcsoki ízlett, de kóstoltam már sós karamellás, pattogatott kukoricás, puffasztott rizses, kandírozott gyümölcsös és robbanós cukorkás változatot is. Egytől egyig finomak voltak.

A Fazer cég egy nagyon tipikus skandináv alapanyagot, a  vörösberkenyét használja az egyik legfinomabb cukorkájához a Pihlaja-hoz. Ez egy zselés állagú cukorka, talán a gumicukorhoz tudnám hasonlítani. Egyáltalán nem túl édes, hanem pont jó. Zacskóban lehet kapni, a kis cukorkákat egyesével csomagolják. A  zacskón egy róka található.

 Nos, talán az egyik legmeghatározóbb cukorka a salmiakki, ami több változatban kapható. Én több különbözőt is megkóstolhattam már. Ezen a képen a három legismertebbet láthatjuk. Mindegyik salmiakkira jellemző a sós íz és a fekete szín. Az interneten sok videót láttam, ahol külföldiek megkóstolják a finn salmiakkit. A reakciókból arra következtettem, hogy biztos nagyon erős és rossz íze van. Igazság szerint kicsit féltem megkóstolni, de meg kell mondanom, hogy szerintem egyáltalán nem rossz. Sőt, nekem kimondottan ízlik. A legerősebb ízű az apteekin salmiakki. A nevéből is kikövetkeztethetjük, hogy gyógyszertárban lehet kapni, de ettől függetlenül csupán egy cukorka. Az ízét leginkább úgy tudnám deifiniálni, mintha egy sós medvecukrot ettem volna :) vékony, rombusz alakú kis cukorka. A super salmiakki kicsit mentolos ízű, kerek formájú, keményebb cukorka. A leglágyabb ízű a salmiakki ruutu. Enyhén sós, kicsit vastagabb a gyógyszertári salmiakkinál, de könnyen elrágható. A képen még látható egy leijona nevű cukorka, ami szintén sós és mentolos egyszerre, az illata engem kicsit a barcebue fűszerre emlékeztetett. Nekem kevésbé ízlett mint a három salmiakki cukorka.

A fenti képen látható egy csomagnyi édesség, amit két éve Karácsonykor kaptam egy kedves finn barátomtól. Ezen látható a leijona cukorka, egy képeslap és egy vicces könyv is. Erről a könyvsorozatról később tervezek írni. A középen látható Da-capo csoki ízben nagyon hasonlít a mi sport szeletünkhöz. A rózsaszín csomagolásban egy Geisha nevű csoki van, szintén a Fazer gyártja. Nagyon finom mogyorós csoki. A pätkis pedig mentolos csoki. Kaptam még kétféle paprikafűszert is. Nagyon meglepődtem, hogy a finneknél is elérhető a paprika. Egy édes és egy füstölt keveréket is kaptam. Kipróbáltam, hogy milyen főzni vele. Hasonlít az íze a mi paprikánkhoz, de korántsem olyan intenzív az íze. Az étel kissé narancssárgás színt kap tőle, nem annyira pirosat. A henger alakú csomagban a lakrisal nevű cukorka rejlik, ami szintén egy salmiakki féle. Illata engem a curryre emlékeztet, megkóstolva kimondottan keserű, könnyen elrágható, porlik a szájban. Kinézetre olyan mint egy pezsgőtabletta.

A híres cukorkák közé tartozik a gifu is. Ebből is rengeteg féle van. Az első képen is látható egy zacskós változat. Ezek nem édesek, inkább sósak, vagy mentolosak vagy keserűek. Kóstoltam néhány változatot, egyik sem lett a kedvencem. A lenti képen a doboz kis kerek formájú, igen keserű cukorkákat rejtett.

Úgy gondolom, hogy senkinek nem nehéz elképzelni egy gyönyörű karácsonyi időszakot Finnországban. Egy olyan országról beszélünk, ahol sokat esik a hó, hideg van és itt található Lappföld, a Mikulás hazája. A finnek a Mikulást "Joulupukki"-nak hívják. A decemberi időszakban Finnország egyik legkiemeltebb turisztikai célpontja Rovaniemi, mely Lappföld legnagyobb városa, a hely a tél közeledtével csodálatos karácsonyi pompába öltözik. A gyermekeket és a felnőtteket is egyaránt elvarázsolja. Mint minden országban, a finneknél is kialakultak a sajátos hagyományok és szokások, melyek az ünnepekhez kapcsolódnak. Ezek közül hoztam most néhányat nektek.

December 24-én délben, Turkuban az egykori fővárosban kihirdetik a Karácsonyi Békét

Ezt a tv és a rádió is élőben közvetíti. Ha külföldről szeretnénk figyelemmel követni az eseményt, online az interneten keresztül a világ bármely pontjáról van lehetőségünk. Nagyon fontos pillanat, mely régi hagyományra nyúlik vissza, az 1300-as évekből. Ekkor tilos vadászni vagy veszekedni. Az emberek szívébe béke költözik, megkezdődik a meghitt ünneplés.

 A Karácsonyi szauna

Természetesen a fontos ünnepek és családi események nem telhetnek el szauna nélkül. Ilyenkor a szauna helyiségét karácsonyi dekorációval díszítik, ünnepi illóolajokkal teszik hangulatosabbá a helyet. A család ilyenkor együtt relaxál a szaunában és hangolódik az ünnepekre. Ez az esemény December 24-én délután történik, ezután a család elfogyasztja a karácsonyi vacsorát és nem felejtenek el egy kis étellel készülni a szauna manónak sem.  Vacsora után pedig meglátogatja őket Joulupukki az ajándékokkal.

A glögi és a piparkakku

Sok országhoz hasonlóan a finnek is előszeretettel fogyasztják ilyenkor a forralt bort, finn nevén a "glögi"-t és a mézeskalácsot, vagyis a "piparkakku"-t. Legtöbbször otthon készítik el ezeket a finomságokat, de természetesen más európai országokhoz hasonlóan a Karácsony közeledtével itt is ellepik utcai árusok az adventi időszakot, így van lehetőség ezeknek a megvásárlására is az utcai vásárokban vagy akár boltkoban is.

A Joulupukki

A Karácsony szimbóluma a Mikulás. Minden bizonnyal az egyik legismertebb személy a földön. A Télapó, vagyis a Joulupukki karaktere Finnországból származik. Korvatunturi városában lakik, nevének eredeti jelentése "karácsonyi kecske". Ma már küllemét tekintve teljesen megváltozott. Az eredeti kinézete elég ijesztő volt, szarvakkal, kecskére hasonlító kinézete volt. "Nuuttipukkinak" hívták pogány hagyományhoz kapcsolódik a neve. Ijesztgette a gyerekeket, járta a házakat. Álarcot, szarvakat és szőrt öltött magára, ajándékokat és megmaradt ételt kért. Termékenységi varázslást végzett.

A mai Mikulás szerencsére ettől teljesen eltérő. Akárcsak a világ számos országában, a finneknél is ajándékot hoz a gyerekeknek. Piros ruhája, hatalmas szakálla, jóságos karaktere van.

 A finn karácsonyi ételek

A finnek az ünnepi ételek elkészítésekor is hűek hagyományaikhoz. Az asztalon Karácsonykor is sok különböző finomság található. A karácsonyi asztal finnül a "joulupöytä". Az egyik legfontosabb a sült sertéssonka, melyet sokféle körettel kínálnak. Pácolt halételek, saláták és főtt krumpli is készül az ünnepi asztalra. A saláták közül a céklasaláta és a gombasaláta a legtipikusabbak.

A pácolt hering is tipikus, majdnem minden asztalon megtalálható halétel. Különböző ízesítésekben el lehet készíteni. A karácsonyi menü egyik éke a lazac, melyet a finnek előszeretettel fogyasztanak az év minden szakaszában.

Kedves hagyomány a karácsonyi rizspuding, melybe a családok mindig egy szem mandulát tesznek és elkeverik benne. Az a személy, aki megtalálja a mandulát a tányérjában, szerencsés lesz, kívánhat valamit, ami beteljesül. Sokan Szenteste napján délben fogyasztják el a rizspudingot.

A finn konyha gyakori elemei a különböző rakottasok, vagyis "laatikko"-k. Ezeket vegetáriánus és húsos formában is elkészíthetjük. Egyben sült krumpli vagy répapüré, vagy zölsdéges rakottas, de akár májas rakottas is készíthető. Ezt úgy kell elképzelnünk, mint egy kisebb méretű tepsit. Karácsonykor is gyakran tesznek ilyet az ünnepi asztalra,

Az ételekhez általában rozskenyeret is kínálnak.

A mézeskalácson kívül hagyományos édesség még a szilvalekváros péksütemény, mely kelt tésztából készül.

Az uráli nyelvek világszinten méltatlanul kevés figyelmet kapnak. Anyanyelvünk, a magyar is ennek a nyelvcsaládnak a képviselője. Nyelvtanuk általában igen komplex, beszélőinek száma mindössze 24 millió, melyből a legtöbben, megközelítőleg 15 millióan magyar anyanyelvi beszélők. Összegyűjtöttem 10 érdekes tényt az uráli nyelvekről:

1. Az uráli nyelvek finnugor nyelvei két nagy csoportra oszthatók: jobban mondva, két nagy ágra szakadnak. A finn-permi ágra és az ugor ágra. Az ugor ágon található a magyar nyelv is. Legközelebbi rokonai a vogul és az osztják vagy más néven a hanti és a manysi. 

2. Az uráli nyelvek agglutináló, más szóval tapasztó nyelvek. Ezt egyszerűbben úgy fogalmazhatjuk meg, hogy toldalékolnak. 

3. Az uráli nyelvekben nincs neme a főneveknek. Sokak számára ijesztően hangzik nyelvtanulás során, ha a főnevek nemét is meg kell tanulni. Az uráli nyelvcsalád komplex nyelvtannal bír, így ijesztő lehet a nyelvtanulóknak. A nehéz nyelvtant kicsit ellensúlyozza a tény, hogy legalább a főnevek nemeit nem kell megtanulni

4. Sok uráli nép Oroszország területén él. A nyelvcsalád nevéből is következtethetünk arra, hol élnek még nagyobb számban a nyelvrokonaink. Sok nép él szétszórtan a hatalmas Oroszországban, még Szibériában is találkozhatunk velük.

5.  A legtöbb finnugor nyelv kihalóban van. Sok már sajnos el is tűnt, vagy csupán néhány anyanyelvi beszélőt számlál. A szamojéd alapnyelv képviselői közül sajnos igen sok már holtnyelv. Ilyen például a kamassz és a kojbál.

6. A finn és a magyar nyelvben nincs olyan sok hasonlóság mint gondolnák. Nyelvtani tekintetben, a nyelvtani logikában számunka a finn egy érthető és logikus nyelv. Azonban a szavak terén már csak nüansznyi egyezést vélhetünk felfedezni. Az alapszavaink valóban egy ágról fakadnak, de az önálló hangfejlődés, a távoli földrajzi helyzet és a jövevényszavak is hozzájárultak, hogy egyre inkább eltérő nyelvekké fejlődjünk.

7. Az Európai Unióban több országban is beszélnek uráli nyelvet. Magyarország, Finnország és Észtország hivatalos nyelve is uráli nyelv, de például a lív nyelvet Lettország területén beszélik.

8.  A finnek és az észtek megértik egymást. Tény, hogy a finn és az észt sokkal közelebbi rokon, mint a magyar és a finn vagy a magyar és az észt. Ők az alapnyelv egyazon ágán helyezkednek, ráadásul földrajzi tekintetben is sokkal közelebbiek.

9. A mordvin nyelv, körülbelül nyolcszázezer anyanyelvi beszélőjével nagy nyelvnek számít. Még abban az esetben is a nagyobb uráli nyelveket képviseli, ha különvesszük a nyelv két ágát: az erzát és a moksát. Erről elég sok vita van, hogy egy nyelvnek vagy két külön nyelvnek számítson-e.

10. A nyelvek hangkészlete nagyon hasonló. Hiába a földrajzi távolság és hosszú idők óta tartó külön fejlődés. A magyarok bármely uráli nyelv kiejtését könnyedén el tudják sajátítani, ahogy a többi nyelvrokon is a magyarét.

A finn nyelv elég régóta érdekelt, mindig is a bakancslistámon szerepelt, hogy egyszer én bizony megtanulom ezt a nyelvet. Sokat olvasgattam róla, a kultúráról, a távoli finn-magyar nyelvrokonságról és annak bizonyítékairól. Hosszú évek halogatása után teljesen hirtelen felindulásból eldöntöttem, hogy akkor most vagy soha! ... és belevágtam. Az első lépéseknél szembesültem olyan dolgokkal, amikre először nem is feltétlenül számítottam. Közel másfél évig tanultam nyelviskolai keretek között ezt a gyönyörű és komplex nyelvet. Szeretném megosztani az ezzel kapcsolatos tapasztalataimat veletek,

1. Nem olyan könnyű finn tanárt vagy tanfolyamot találni

Ma már számos nyelviskola és magántanár hirdeti magát az interneten, de viszonylag kevés tanár van, aki finnül is oktat. A nyelviskolák közül is csak nagyon kevés helyen van lehetőség különlegesebb nyelvet tanulni. A legnépszerűbb nyelvek természetesen az angol és a német, utána az újlatin nyelvek következnek. Az északi nyelvek oktatása általában az erre specializálódott nyelviskolákban történik. Mivel kevesebben tanulják és kevesebb a tanár, ritkábban indulnak tanfolyamok. Valószínű kicsit tovább kell várni, hogy egy nyelviskolában összegyűljön annyi ember, hogy lehetőség legyen csoportot indítani. 

2. Drágább óradíjak, drágább tananyagok

A finn különleges, ritka nyelvnek számít. Ennek ellenére van igény tanulói oldalról a nyelv elsajátítására, habár értelemszerűen kevesebb a potenciális tanuló, mint mondjuk az angol nyelv esetén. Mégis, nagyon nehéz jó finn nyelvtanárt találni, éppen ezért ők magasabb óradíjat kérnek el, mint a hétköznapibb nyelvet oktató kollégáik. A tananyagokat nehezebb beszerezni, kevesebb tankönyv és segédanyag áll  rendelkezésre. Beszerzési áruk költségesebb. A legtöbb nyelviskolában a Suomen Mestari köteteit használják, mely egy tanulóbarát könyvsorozat, rengeteg szókincsfejlesztő és kommunikatív feladatot tartalmaz.

3. A finn nyelvtan nagyon összetett

Tudom, teljesen egyértelmű, és ezzel biztos mindenki tisztában van, hogy a finn nyelvtani szempontból egy bonyolultabb nyelv. A finnben ragoznak, vannak esetek, van hangrend, sok az összetett szó, van tőhangváltás és sok más szabály is. Számítani kell rá, hogy nem fogunk már az első néhány óra után egyszerű mondatokban beszélni. Ha valaki beiratkozik egy kezdő angol tanfolyamra, akkor már nagyon hamar tud egyszerű mondatokban beszélni. A finnél kicsit később jön el az első sikerélmény. Nézzünk csak meg egy példát:

Mi történik, ha angolul azt szeretném elmondani, hogy: Szeretem a fagyit. Így hangzik: I like ice cream. Itt elég tudni a szavakat, a szórendet, nem kellett ragoznunk, és mégis, készen van a mondat.

Finnül viszont így hangzik ugyanez a mondat: Minä pidän jäätelöstä. Itt már a szavakon kívül tudni kell azt, hogy a pitää- szeretni, kedvelni ige ragozása hogy történik, továbbá azt is, hogy a pitää ige után a tárgy mindig sta/stä végződést kap a hangrendnek megfelelően.

4. A finnül tanuló diákok összetartóak

Viszonylag kis létszámú csoportokban zajlik a finn nyelvoktatás, így értelemszerűen sokkal családiasabb légkörben van lehetőségünk tanulni, ha a nyelviskolai tanulást választjuk. Ha egyedül, vagy magántanárral szeretnénk tanulni, akkor is könnyű az interneten nyelvtanulós csoportokban, közösségekben tanulótársakat találni.

A finn körülbelül 5,5 millió anyanyelvi beszélőjével és összetett nyelvtanával valószínűleg nem sok munkahelyen vagy iskolában lesz alapkövetelmény, így a nyelvtanulókat az ország és a kultúra szeretete vonzza leginkább, emiatt a nyelvtanulós közösségek, internetes csoportok tagjai nemtől, életkortól, társadalmi státusztól függetlenül rendelkeznek egy közös érdeklődési körrel, ami által könnyen van lehetőség beszélgetést kezdeményezni, esetleg később közös programokat szervezni.

5. A finn kultúra sokkal gazdagabb, mint gondolnánk

Minden országnak, így természetesen Finnországnak is megvannak a széles körben elterjedt szimbólumai. A legtöbb embernek erről az országról valószínűleg az alábbi dolgok jutnak eszébe: szauna, vodka, Mikulás vagy más néven Joulupukki, Lappföld és a hosszú hideg tél.

Ha elkezdünk egy nyelvet tanulni, akkor az országhoz kapcsolódó kultúrát is megismerjük közelebbről. Én a finn nyelvi tanulmányaimnak köszönhetem, hogy olvashattam Eino Leino költeményeit, tudom mi az a Runebergin torttu, tudom ki Aleksis Kivi , tudom, hogyan készül a mämmi nevű édesség és hogy mi az a salmiakki. Megtudhattam, hogy február 28. a Kalevala napja és hogy milyen szép ünnep a Juhannus.

A lengyel a Nyugati szláv nyelvek egyik képviselője, anyanyelvi beszélőinek száma megközelítőleg 50 millió fő. Sokaknak furcsán és idegenül hangzik a sok mássalhangzó, a "zs" a "cs" és az "s" hangok dominanciája. Azonban egy különleges és nagyon szerethető nyelvről van szó. A nyelv megtanulásával közelebb kerülhetünk egy gyönyörű ország kultúrájához. További pozitívum, hogy nekünk, magyaroknak viszonylag könnyen megközelíthető ország, így bármikor kiruccanhatunk kirándulni Krakkóba vagy Zakopaneba.

Egyik különlegessége, hogy a hónapok neveit nem a latinból emelték át a lengyelek, így ezt kicsit nehezebb, de ezzel együtt érdekesebb megtanulni. Ez is egy bizonyítéka annak, hogy a szláv nyelvek közül a lengyel áll a mai napig legközelebb az ószláv nyelvhez. A különleges "ą " és "ę" betű is innen ered, az ószlávból és már csak a lengyel írás használja. További érdekesség, hogy ebben a nyelvben csak "w" létezik. Az egyetlen "v"-vel írott szavuk a "veto".

Na de nézzük is meg a hónapokat:

styczeń- január: A szó valószínűleg a "siec" szóból ered, mely a fák kivágására utalhat. Nem meglepő, hisz a szláv őshazában meglehetősen zord telek voltak, így szüksége volt az embereknek tűzifára. Egy másik feltevés szerint a "stykać" szóból származtatható, melynek jelentése találkozni, csatlakozni. Így az új év kezdetét jelzi a hónap.

luty- február: A luty egyik jelentése fagy, másik jelentése pedig zord, kegyetlen. Magától értetődően az ebben az időszakban megszokott hideg és barátságtalan időjárásra utal.

marzec- március Ebben az esetben is két külön feltevésről, jelentésről beszélhetünk. Az első lehetőség az, hogy ezt a szót a latinból emelték át, mások szerint azonban a "marznąć" szóból származtatható, amely azt jelenti, hogy megfagyni.

kwiecień- április Ennek a hónapnak a neve a "kwiat" szóból származik, melynek jelentése virág. Áprilisban már előbújtak a növények, elolvadt a hó, egy sokkal barátságosabb időjárás kezdődött.

maj- május: Az egyetlen hónap, melynek nevét biztosan a latinból vették át, a "maius" szóból.

czerwiec- június: A "czerw" jelentése lárva. A méheknek és a lepkéknek a lárváit nevezték így, ezeket a kis kukacokat ebben a hónapban összegyűjtötték és egy bizonyos fajta piros festéket készítettek belőle. Emiatt akár a piros "czerwony" szóból is eredhet, amely a piros színt jelenti.

lipiec- július: A "lipa" szó jelentése hársfa. Gondolom mindenki fel tudja idézni a nyári esti sétákat, amikor a hársfa virágának illata száll a levegőben. Ezt a hónapot erről, a hársfáról, a virágzás időszakáról nevezték el.

sierpień- augusztus: A "sierp" jelentése sarló. Ilyenkor arattak, szüreteltek. Ennek megfelelően nevezték el az év ezen időszakát. A szláv emberek életmódja is nagy összhangban volt a természet körforgásával. Nyáron szükségszerű volt felkészülni az év hideg időszakára.

wrzesień- szeptember:A "wrzosy" szóból származik, ami a hanga virágot jelenti. Ebben a hónapban virágzott ez a szép növény. A hanga egyes kultúrákban szerencsehozóként is ismert.

październik- október:A "paździerz" szóból ered. Ennek jelentése kóc vagy száraz fa. Régen a kenderből és a lenből készítették a ruhákat. A szél ezeket a száraz "kócokat" fújta, melyek a feldolgozás maradványai voltak.

listopad- november: Azt hiszem, az őszről mindenkinek a lehulló színes falevelek jutnak az eszébe. Ennek a hónapnak pontosan ebből a két szóból származik a neve. A "liście " leveleket jelent, a "padać" ige jelentése esni, leesni.

grudzień- december: A "gruda" a kővé fagyott, kemény földcsomót jelenti. Innen tudták, hogy ismét beköszöntött a tél. A hideg és a fagy kővé dermesztették a földet.

Finn tanulmányaim során sok nehéz szófordulattal és nyelvtani szabállyal találkoztam. Nagyon meglepődtem, amikor először kezdtem ismerkedni a hónapok neveivel. Elsőre mindenképpen nagyon furcsa, ugyanakkor, ha megnézzük jelentésüket, akkor már inkább lenyűgöző. Véleményem szerint jó dolog, hogy megmaradtak a finn nyelvben ezek a gyökerekhez visszanyúló kifejezések és szavak. Ettől csak még egyedibb és varázslatosabb a tanulóknak. Hozzáteszem, tényleg nehéz volt megjegyeznem, de a hónapok neveinek megtanulásával és a hozzájuk kapcsolható jelentések tanulmányozásával közelebb kerülhetünk a finn kultúrához.

A hónapok nevei mind "kuu"-ra végződnek, aminek a jelentése: hold.

Lássuk is a hónapok neveit:

január- tammikuu

A "tammi" jelentése finnül "tölgy" vagy néhány nyelvjárásban "szív". Valószínű arra utal, hogy ez a tél szíve, a tél közepe. A leghidegebb és legsötétebb hónap.

február-helmikuu

A "helmi" jelentése gyöngy. A faágakon gyöngyöző jég hónapja február, vagyis helmikuu. 

március- maliskuu

A "maa", mint föld jelzi márciusban, hogy a hó olvadni kezdett, kibújnak az első növények a földből.

április- huhtikuu

A "huhta" a szántóföldekre utal. Ekkor már megkezdődhetett a föld előkészítése a földműveléshez,

május- toukokuu

Azaz a "vetés" hónap. Ebben a hónapban hagyományosan megkezdődött a vetés a szántóföldeken.

június- kesäkuu

A "kesä" jelentése "nyár". A nyár hónapja, hiszen júniusban már Finnországban is ténylegesen megkezdődött a nyári időjárás, ami náluk természetesen sokkal rövidebb, mint hazánkban.

július- heinäkuu

A  "heinää" jelentése  "széna". Ilyenkor kezdték gyűjteni a szénát állataiknak a hosszú hideg télre.

augusztus- elokuu

Az "elo" előtag itt a terményre utal. Ekkor gyűjtötték össze a terményt, mielőtt beköszöntött a hideg idő.

szeptember- syyskuu

A "syys", azaz ősz hónapja. Ehhez nem is kell sokat hozzáfűzni, beköszöntött az új évszak.

október- lokakuu

A "loka" jelentése sár, október a sár hónapja. A hideg eső és az első hó sarat és latyakot hozott.

november- marraskuu

A halál hónapja. Ekkor már az összes növény elvesztette őszi színpompáját, a táj hideggé és kopárrá vált.

december- joulukuu

A Karácsony hónapja. A "joulu" jelentése Karácsony. Tehát ha finnül szeretnénk Boldog Karácsonyt kívánni, az így hangzik: Hyvää Joulua

Ha végiggondoljuk, ezek a a kifejezések végigvezetnek minket az élet körforgásán, az évszakok váltakozásán. Vannak hónapok, melyeket kevésbé szeretek, másokat nagyon szeretek. Ez a váltakozás, a körfogás, az idő múlása azonban egy nagyon erős, hatalmas, rajtunk kívül álló dolog, ami végigkísér minket egész életünkben. A finn hónapok és jelentéseik azt is megmutatják, hogy a finnek milyen harmóniában éltek és élnek a természettel. A modern ember ebből már kiszakadt, törekednünk kell a föld és a természet tiszteletére, élvezni a körforgást és a váltakozást.

Néhány éve ismerkedtem meg Massimoval. Egy olasz srác az internetről. Azóta volt alkalmunk többször is személyesen találkozni. Mielőtt találkoztunk, hónapokig e-maileztünk, később skypeoltunk. Sokat meséltem neki a magyar kultúráról, írtam neki a szép városainkról, az ételeinkről és egy kicsit a történelmünkről. Mielőtt elkezdtünk egymásnak írni, szinte semmit nem tudott az országról. Budapestről hallott, de nem járt még itt. Szakmájából adódóan világutazó. Járt már Japánban, Amerikában, Kínában és rengeteg európai országban is. Magyarország viszont kimaradt neki. Érdekes módon a nyelvvel kapcsolatos dolgokat ő hozta fel először. Néhány üzenetváltás után szeretett volna meglepni egy-két magyar kifejezéssel. Nem sokat tudott alapvetően az országunkról, azt hitte, hogy mi is valamilyen szláv nyelvet beszélünk mint a környező országok legtöbbje, ami engem személy szerint teljesen meglepett.

Massimo nyomozása kezdetekor a wikipédiát kezdte böngészni, ahol finoman szólva is sokkot kapott az esetektől, az ábécétől és a ragozástól is. Kérdezte, hogy ezt hogy lehet mind megtanulni? Őszintén szólva fogalmam sem volt, és igazából most sincs, hogy mit élhet át egy külföldi, amikor elkezdi a nyelvünket tanulni. Hirtelen belém hasított az az ötlet, hogy mi lenne akkor, ha adnék neki néhány magyar órát. Tetszett neki az ötlet.

Na jó, megígértem neki, hogy tanítom egy kicsit magyarul. De most hogyan tovább?

Első lépésként elmentem a könyvtárba. Kikölcsönöztem a  "Halló, itt Magyarország" című tankönyv első kötetét támpontnak, de alapvetően powerpoint segítségével készítettem prezentációkat. Első órára az ábécével készültem, illetve egyszerű kifejezésekkel, köszönésekkel, bemutatkozással. A magyar ábécében a több betűs mássalhangzók enyhén szólva is sokkolták. Először nem akarta elhinni, hogy ilyen létezik. A kifejezéseket és a dialógusokat felolvastam neki, azokat nagyon jó kiejtéssel hamar tudta memorizálni. 

A második órán ismételtünk egy kicsit, majd megismerkedtünk a személyes névmásokkal és a létigével. Na itt azt hiszem sikerült majdnem elvennem a motivációját, pedig az esetekbe még bele se mentünk, illetve más igék ragozásába sem.

Mivel Massimo nem szeretett volna profi lenni, csak egy kicsit megismerkedni a nyelvvel, úgy döntöttem, hogy a nyelvtani szabályokba és a miértekbe csak minimálisan fogok belemenni az órák során. Őszintén szólva nekem is hatalmas kihívás volt utánanézni annak, hogy egyáltalán mi miért van, mit miért úgy ragozunk ahogy, és miért épp azt az esetet használjuk amit.

Ezúton is szeretném kifejezni minden tiszteletem a magyar mint idegennyelv tanároknak. Mivel nem volt sok óránk, tényleg csak ismerkedés, természetesen Massimot nem folyékonyan tanítottam meg magyarul. Viszont már be tud mutatkozni, el tudja mondani hol lakik és tud rendelni az étteremben enni és inni.

Néhány óra után megkérdeztem, hogy mi a véleménye a nyelvről most, hogy már kicsit jobban ismeri. Azt válaszolta, hogy elképzelni sem tudta volna, hogy egy ilyen kis nyelv ennyire összetett tud lenni. Világszinten nem sok anyanyelvi beszélőt számlál a magyar nyelv, mégis nagyon komplex és összetett a nyelvtana. A kiejtés nem okoz neki nehézséget, a betűk megismerése után könnyűnek tartja. Ezt én is bátran alátámasztom, mert szerintem is nagyon jól ejti ki a megtanult szavakat. A nyelvtannal nem tudott és valószínű nem is fog soha megbarátkozni. 

Milyen volt nekem magyarul tanítani egy olaszt? Őszintén szólva, nagyon megtisztelő. Nagyon jó érzéssel töltött el, hogy egy külföldi, akinek sokáig semmilyen ismerete nem volt az országunkkal kapcsolatban, ennyire bele tud mélyülni a nyelvtanulásba egy-egy óra alkalmával. Mivel ezek a tanórák teljesen kötelezettségmentes, baráti órák voltak, mindig vidám hangulatban teltek. Sokat nevettünk, az órák utolsó perceiben nyelvtörőket mondtunk. Én olasz nyelvtörőket próbálgattam, ő magyar nyelvtörőket. Sok vicces pillanatunk volt. Az órák során nem csak ő szerzett új élményeket, hanem én is. 

Természetesen nincs csak egy jó módszer a sikeres nyelvtanuláshoz, de én már több nyelvvizsgán is túl vagyok, melyekre elég hatékonyan tudtam felkészülni. Ezért szeretném megosztani veletek a középfokú nyelvvizsgám történetét, amit még gimnazistaként tettem le. 

Az olasz nyelv esetében azt tapasztalom, hogy a kezdetekkor a tanulókban megvan a megfelelő motiváció. Az olasz kultúra, a nyaralások, az ételek és a nyelv dallamossága a kezdetekkor általában felkeltik a tanulókban az érdeklődést, biztosítják a motivációt. 

Na de mi is történik, amikor elkezdjük tanulni a nyelvet? Az olasz nyelvtan alapvetően nem nehéz, de azért komplexebb mint például az angol. Van ragozás, megkülönböztetünk hímnemű és nőnemű szavakat, a középfokhoz közeledve pedig találkozhatunk az úgynevezett congiuntivo-val, magyarul kötőmóddal, aminek sajátos szabályai vannak. Viszont, hogy mondjak egy jó hírt is, esetek nincsenek. A tanulók az első nehézségeknél könnyen elveszthetik lelkesedésüket.

Az én történetem még gimnáziumban kezdődött. Kilencedik osztályban az angol mellé egy másik idegennyelvet is kellett választanunk. Hosszas gondolkodás után az olasz mellett döntöttem. Szerencsém volt, mert nagyon jó tanárok tanítottak, így hamar beleszerettem a nyelvbe. Ahogy haladtunk előre a tanulásban, egyre jobban megszerettem.

Kezdőként elsőre kicsit nehéz volt átállni egy újlatin nyelv logikájára, mely az angoltól eltérő.

Véleményem szerint az alábbi három dolog okozza a legtöbb nehézséget az elején:

1. Prepozíciók vagy más néven elöljárószavak. Ezekből rengeteg van, könnyű őket az elején keverni, ráadásul gyakran előfordul, hogy névelős prepozíciókat képzünk. Például Da+ la= Dalla, Di + gli= Digli. Ezeket meg kell tanulni, nincs mese.

2. A passato prossimo, ami az úgynevezett olasz közelmúlt. Ezt a múlt időt nagyon gyakran használják. Az egyszerű jelen idejű ragozás után általában ezt szokták megtanítani. Ennek képzéséhez két segédigére van szükségünk. Az avere (birtokige) és az essere (létige) igékre. Ezen kívül minden olasz igének vagy egy befejezett melléknévi igeneve, a participio passato. Ennek képzését is ismernünk kell. 

3. A kivételek. Már az elején, mikor tanuljuk a ragozást, a nemeket és a különböző alapvető szabályokat, sajnos gyakran találkozhatunk kivételekkel, melyekben nehéz logikát találni. Ezt is egyszerűen meg kell tanulni.

Ha valami nem megy az elején, nem szabad megijedni. Nem szabad elkeseredni. Merni kell hibázni. Senki nem úgy kezdte, hogy rögtön felsőfokú szinten beszélt egy tanult nyelvet.

Mik segítették az én tanulásomat?

1. Zenék: Rengeteg híres olasz zenész alkotott és alkot a mai napig. Szerencsére tanáraim is gyakran hoztak órára valami újdonságot. A legismertebb zenészek közül néhány: Zucchero, Eros Rammazzotti, Fabri Fibra, Fedez, Laura Pausini, Young Signorino.

2. Filmek: Az olasz filmművészet világszínvonalú sok alkotás közül válogathatunk. Aki szereti a vígjátékokat, annak a "Benvenuti al Sud" és a "Benvenuti al Nord" című filmeket ajánlanám. Ha valaki a komolyabb drámák iránt érdeklődik, akkor a "Io non ho paura" és a "Cinema Paradiso" is tökéletes választás lehet.

3. Olasz nyelvű TV csatornák és vlogok: Magyarországon is sok TV szolgáltatónál elérhető a Rai Uno, esetleg a Rai Due. Főzőműsorok, híradó, Talk Show és sok más műsor is fut a csatornákon. Vlogok közül talán a legkiemelkedőbb az Italiano Automatico nevű youtube csatorna. Ha valakit érdekel a gasztronómia, akkor a "Cucine da incubo" műsort valószínű érdekesnek találja majd. A műsor házigazdája a Michelin csillagos séf,  Antonino Cannavacciuolo. Ez a műsor Gordon Ramsay- A konyha ördögének olasz változata,

4. Újságok: A legismertebb a Corriere della Sera, de még megemlíthetjük a La Stampa és a La Repubblica nevű kiadványokat is.

Hogyan merjünk megszólalni?

 Egyszerűen próbáljuk meg. Ha van ismerősünk, osztálytársunk, szerencsésebb esetben akár olasz ismerősünk, akkor viszonylag egyszerű dolgunk van. Ha nincs, akkor online felületen próbáljunk keresni levelezőtársat, beszélgető partnert. Szerencsére az internet tényleg nem ismeri a határokat, így akár a világ másik feléről is tudunk új barátokat, nyelvtanuló társakat keresni. Szerencsésnek mondhatom magam, mert nekem sikerült több országból is új barátokat szereznem az interneten keresztül. Természetesen a netes ismerkedés veszélyeket is rejthet, így legyünk mindig körültekintőek, hogy kivel milyen információt osztunk meg. Ha iskolában tanuljátok a nyelvet és kevésnek érzitek a szóbeli kommunikációt, nyugodtan jelezzétek udvariasan tanárotok felé, hogy szeretnétek több szóbeli feladatot, dialógust, párbeszédet. 

Én 3,5 év tanulás után mentem nyelvvizsgázni, ez idő alatt volt szerencsém sokat gyakorolni. A nyelvtani tesztek gyakorlását sajnos kissé elhanyagoltam, így mikor magasabb szintre szerettem volna emelni tudásomat sok dolgot át kellett ismételnem. Nem értek azzal egyet, amikor azt mondják, hogy nem fontos a nyelvtan. Igenis fontos, de nem szabad túlságosan rágörcsölni. Nem baj ha hibázunk, legközelebb majd jól mondjuk. A lényeg hogy ne féljünk és akarjunk fejlődni. Ha nincs lehetőségünk anyanyelvi környezetben tanulni, meg kell próbálni minél jobban körbevenni magunkat a nyelvvel. Zenékkel, könyvekkel, újságokkal, jegyzetekkel.

Aktív és nagyon intenzív koncentrációval járó tanulást ne folytassunk nagyon sokáig. Szerintem nem érdemes. Inkább legyen minden nap fél óra, mint heti egy alkalommal 4-5 óra folyamatos tanulás.

És itt jön a következő elengedhetetlen dolog: A RENDSZERESSÉG

Idegennyelvet csak akkor tudunk jól elsajátítani, ha rendszeresen gyakoroljuk. Ha csak minden este 15-20 percet szánunk a tanulásra, akkor máris sokat tettünk a fejlődés érdekében.

Még egy nagyon fontos dolog az is, hogy szeressük az adott nyelvet. Akkor tudunk valamit jól megtanulni, ha szeretjük és érdekel. Ezt is tapasztalatból mondom. 

Mi történt velem a nyelvvizsgán?

Komplex nyelvvizsgára mentem, ami azt jelenti, hogy mind a négy nyelvi alapkészségről számot kellett adnom: hallásértés, olvasásértés, szövegalkotás és beszédkészség.

A legtöbb nemzetközi nyelvvizsga a készségeket méri, nem kimondottan csak a nyelvtani tudásra fókuszálnak. Arra kíváncsiak, hogyan tudjuk használni a nyelvet. Tudatosan készültem a vizsgára, kitöltöttem néhány mintatesztet, de nem vittem túlzásba. Sok kifejezést tanultam filmekből és dalszövegekből. Jegyzeteket készítettem magamnak a legfontosabb és leggyakrabban előforduló témakörökből és leveleket, szövegeket is írtam. Amit tudok tanácsolni a vizsgázóknak, hogy nagyon figyeljenek az időbeosztásra és ne izguljanak. Szerencsés vagyok, mert vizsgahelyzetben általában nyugodt vagyok, persze egy egészséges stressz elengedhetetlen, ez bennem is dolgozik ilyenkor. Sikerült figyelnem arra, hogy minden feladatra és vizsgarészre legyen elég időm, így sikeresen megkaptam a nyelvvizsgát.